Csaknem egy évtizede kell már fizetni az államnak a mindennapi pénzügyi tranzakciók után. Az extraprofitadók egyikeként ez a teher is nő, és kiterjed az értékpapírügyletekre is. Ezt kell tudni a tranzakciós illetékről.
Mi a tranzakciós illeték?
A tranzakciós illetéket 2012-ben szavazta meg az Országgyűlés, a bevezetésére 2013. január 1-jén került sor. Az illetéket minden esetben a bankok fizetik be az államkasszába az általunk elvégzett tranzakciók után. Különböző formában azonban ezt a pénzintézetek jelentős részt ráterhelik az ügyfelekre a díjaikban.
A tranzakciós illetéket röviden összefoglalva a pénzmozgások után kell megfizetni az államnak. Ide tartoznak az alábbiak:
- átutalás magyar bankszámláról hazai vagy külföldi számlára - határon átnyúló szolgáltatásoknál (például Revolut, Wise) is
- fizetési kérelem indítása,
- készpénzfelvétel,
- készpénz be- és kifizetés,
- készpénzátutalás,
- pénzváltás,
- bankkártyás vásárlás boltban vagy online felületen,
- értékpapír-vásárlások, -tranzakciók.
A tranzakciók után a bankok minden esetben fizetnek az államnak, összességében nem is keveset. A hivatalos nevén pénzügyi tranzakciós illetékből a 2021-es év után 233 milliárd forint érkezett az államkasszába, ezt az összeget a kormány tovább növeli 2022-ben és 2023-ban a bevezetett extraprofitadók részeként.
Mennyibe kerül a tranzakciós illeték?
A tranzakciós illeték mértéke a tranzakció típusától függően eltérő lehet. Készpénzfelvétel esetén a felvett összeg 0,6 százalékát kell kifizetni, felső határ pedig nincsen. Ez alól az egyetlen kivételt az ügyfelek számára a havi két darab, összesen 150 ezer forint értékű készpénzfelvétel jelenti. Ez azonban csak az ügyfélnek van ingyen, a bankoknak ezek után a tranzakciók után is be kell fizetniük az illetéket.
Átutalásnál az illeték feleekkora, vagyis 0,3 százalék. Emellett ebben az esetben van egy felső korlát is, ami 2022. július 1-től 10 ezer forint az addigi 6000 forint helyett.
Az átutalás után fizetett illetékkel kapcsolatos kedvezmény, hogy 20 ezer forint alatt nem kell azt megfizetni, 20 ezer forint felett pedig csak az összeghatár feletti rész után lehet felszámítani az illetéket. A 20 ezer forint alatt kedvezményről ebben a cikkben írtunk korábban. A kedvezmények a magánszemélyek számára érhetőek el, vállalkozói bankszámláról történő készpénzfelvétel vagy átutalás után nem.
Az extraprofitadó részeként 2022. július 1-től az értékpapírügyletekre is kell tranzakciós illetéket fizetni. Ennek alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára). Amennyiben ez az érték külföldi pénznemben van meghatározva, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. (A megfogalmazásból az következik, hogy az illetéket az értékpapír vételekor kell megfizetni.)
Az értékpapírügyletek tranzakciós illetéke 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint. Mentes az értékpapírügyleteket terhelő tranzakciós illeték alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja. Emellett abban az esetben sem kell a tranzakciós illetéket megfizetni, ha az ügylet magánszemély (kivéve egyéni vállalkozói minőségében) javára vételenként 20 ezer forintot meg nem haladó értékben történik.
Bár a gyakorlatban ezt nem észlelik az ügyfelek, tranzakciós illetéket a bankkártyás vásárlások után is fizetnek a bankok. Ebben az esetben nincs százalékos mérték, egész évre az érintéses fizetési funkcióval ellátott kártyáknál (vagyis szinte az összesnél) 500 forintot kell fizetni, más kártyáknál 800 forintot. Ezt a költséget a bankok az éves kártyadíjba tudják beépíteni, de a kártyás vásárlásokért az ügyfeleknek általában nem kell fizetni.
A tranzakciós illetéket azokra a hitelintézetekre és pénzügyi szolgáltatókra is kiterjesztette az extraprofitadó 2022. július 1-től, amelyek Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásokat végeznek (ilyen például a Revolut vagy a Wise). Ilyennek számít a Magyarországon végzett pénzforgalmi szolgáltatási, a hitel- és pénzkölcsönnyújtási, a pénzváltási, a pénzváltás-közvetítési tevékenység. Az érintett szolgáltatóknak be kell jelentkezniük a magyar adóhatóságnál. (Az extraprofitadó bevezetéséig a külföldi szolgáltatóknak nem kellett tranzakciós illetéket fizetniük, így a Revoluton és a Wise-on keresztül akár ingyen és illetékmentesen is lehet utalni. Ugyanígy illetékmentes volt az itt lévő számlák feltöltése a hazai bankkártyákról.)
Mikor nem kell tranzakciós illetéket fizetni?
Van néhány kivétel, amikor nem kell tranzakciós illetéket fizetni. Ennek az egyik formája, ha ugyanannál a banknál egyik számláról a másikra vezetjük át a pénzt. Ugyanígy ingyenes, ha a Magyar Államkincstárnál lévő számlánkra utalunk pénzt, például mert állampapírt vagy babakötvényt vásárolunk. Ugyanígy illetékmentes a SZÉP-kártyára (Széchenyi Pihenő Kártya) történő utalás is.
