A munkanélküliség 2013-tól csökkenő tendenciát mutat Magyarországon. 2020-ban a Covid-járvány következtében megtört a trend, de 2021-ben ismét csökkenésnek indult a munkanélküliségi ráta, ami 2022 második felében újra kissé emelkedni kezdett. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) havonta közöl jelentést a munkanélküliségről, illetve az álláskeresők számáról és összetételéről.
Ki a munkanélküli?
A KSH a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által bevezetett és használt fogalom alapján gyűjt adatokat a munkanélküliségről Magyarországon. E szerint munkanélküli az, aki a KSH munkaerő-felmérésének hetében nem dolgozott - és nincs is olyan munkája, amelytől átmenetileg vagy (gyermekgondozási ellátás igénybevétele esetén) tartósan távol volt –, a kikérdezést megelőző négy hétben aktívan keresett munkát, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Ide tartozik az is, aki már talált munkát, és 90 napon belül fogja elkezdeni dolgozni.
Mit mutat a munkanélküliségi ráta?
A munkanélküliek - mint szabad munkaerő - megjelennek a munkaerőpiacon a foglalkoztatottakkal együtt. A munkanélküliek és a foglalkoztatottak alkotják a gazdaságilag aktív népességet. (Míg a gazdaságilag nem aktívak, azaz inaktívak közé tartoznak például a tanulók, a nyugdíjasok és a háztartásbeliek.) A munkanélkülieknek a gazdaságilag aktívakhoz viszonyított arányát mutatja meg a munkanélküliségi ráta. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15-74 éves korcsoport.
A KSH adatai szerint 2023 januárjában a 15–74 éves munkanélküliek száma 13 ezer fővel, 196 ezer főre nőtt, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett.
Nem minden álláskereső munkanélküli?
Más definíció és módszertan alapján tartja számon a munka nélkül lévőket, azaz az álláskeresőket a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Az NFSZ adatai a saját nyilvántartásán alapulnak, míg a KSH által publikált munkanélküliségi számok a lakossági munkaerő-felméréséből (ami egy mintavételes kérdőíves kutatás) származnak, amelyben előfordulhat mintavételi hiba.
Az adatok között különbség van, ennek kisebb részben az az oka, hogy vannak olyan személyek, akik a KSH-s munkaerő-felmérés szerint munkanélküliek (mert az adott héten nem dolgoztak), de nincsenek regisztrálva az NFSZ szervezeteinél (vagy azért mert nem is voltak, vagy már kikerültek a regisztrációból). Nagyobb részben az az eltérés oka, hogy az NFSZ-nél nyilvántartott egyes álláskeresők nem felelnek meg az KSH (ILO) munkanélküli definíciója valamelyik kritériumának (mert 1-2 órát dolgoztak, vagy mert inaktívaknak minősültek).
Kik az álláskeresők?
Az NFSZ-nél nyilvántartott álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és nem tanul oktatási intézmény nappali tagozatán, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, és az alkalmi foglalkoztatás kivételével munkaviszonyban nem áll, valamint egyéb kereső tevékenységet sem folytat.
Az NFSZ nyilvántartásában 2023. januárban 243,6 ezer, februárban pedig 245,1 ezer álláskereső szerepelt, ez több mint ötezer, illetve közel hétezer fővel kevesebb havi adat az egy évvel korábban mértnél. 2022 decemberéhez képest azonban két hónap alatt közel 15 fővel nőtt az álláskeresők száma.
Hol kell kérni álláskeresési támogatást?
Az álláskereső személynek támogatás (álláskeresési járadék, korábbi nevén munkanélküli segély) igényléséhez előbb regisztráltatnia kell magát a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának foglalkoztatási osztályán (korábban munkaügyi központ), majd kérelmet kell benyújtania álláskeresési járadék megállapítása iránt.
Álláskeresési járadékot az a regisztrált álláskereső igényelhet, aki a nyilvántartásba vételét megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, nincs munkaviszonya, nem folytat vállalkozói tevékenységet, illetve az önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és a foglalkoztatási szerv sem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani.
Hány forint az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély?
A munkanélkülinek legfeljebb 90 napig folyósítanak álláskeresési járadékot. Ezt az álláskeresővé válást megelőző négy naptári negyedévben a munkavállaló béréből befizetett (vagy vállalkozóként megfizetett) munkaerőpiaci járulékalap havi átlaga alapján számolják ki. Az összeg a folyósítás teljes ideje alatt a járadékalap 60 százaléka, amely nem lehet magasabb a hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Az álláskeresési járadék jelenleg legfeljebb 161 000 forint/hó vagy 5366,66 forint/nap lehet. A járadék összegét az NFSZ oldalán lehet kikalkulálni.
Azok az álláskeresők, akik 5 évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt állnak, álláskeresési segélyt kaphatnak. Ennek összege a kérelem benyújtásakor hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka lehet, jelenleg 64 400 forint/hó vagy 2146,66 forint/nap. A segély addig jár, amíg az álláskereső az öregségi nyugdíjra jogosulttá válik.
Segítség a munkanélkülieknek
Munkanélküliség, keresőképtelenség vagy egészségkárosodás esetén nyújthat segítséget az NN és a Bank360 Csoportos jövedelempótló biztosítása, amely akár 6 hónapon keresztül havi 50-200 ezer forintot fizethet a biztosítottnak a biztosítási csomagtól függően. A biztosítás 180 napos várakozási időt követően a munkanélküliség vagy a keresőképtelenség 61. napjától nyújt szolgáltatást. A havi díja 1990-4990 forint lehet.
Egy hitel felvételét követően is előállhatnak váratlan helyzetek, amelyek megnehezíthetik a kölcsön törlesztést, például az adós elveszíti a munkahelyét vagy betegség miatt keresőképtelenné válik. Ilyen esetekre köthető hitelfedezeti biztosítás. Személyi kölcsönök és jelzáloghitelek mellé is köthető, a díját a hitel futamideje alatt kell fizetni. Ha a szerződésben meghatározott káresemény megtörténik, a biztosító a fennálló hitel egy részét vagy egészét kifizeti a hitelező banknak.
