Lakásbiztosítási kalkulátor 2025

A lakásbiztosítás a szerződés megkötésétől él, és általában határozatlan időtartamra szól, de évfordulóra felmondható. Emellett köthetünk akár határozott időtartamra is biztosítást. A biztosítás kötés legegyszerűbb módja, ha online intézünk el mindent, hiszen így ki sem kell mozdulnunk otthonról. Nem kell mást tennünk, mint megadni néhány alapadatot az ingatlannal kapcsolatban, ami 1-2 percet vesz igénybe. Meg kell adnunk az:

• építés évét,

• települést,

• utca nevét és házszámot,

• ingatlan típusát,

• falazat típusát,

• tetőszerkezet típusát,

• ingatlan méretét,

• előző biztosítás díját, ha volt ilyen.

A megadott adatok alapján a kalkulátor listázza az elérhető ajánlatokat, a lakásbiztosítások összehasonlítása után pedig könnyen kiválaszthatjuk, hogy melyik lakásbiztosítás a legjobb a számunkra. A kalkulációnál azt is figyelembe vesszük, hogy csak az ingatlant, vagy a benne lévő ingóságokat is szeretnénk-e biztosítani. Ezt szabadon eldönthetjük, illetve azt is, hogy egyáltalán kötünk-e lakásbiztosítást, ugyanis nem kötelező - bár erősen ajánlott, hiszen egy ingatlanban történt káresemény biztosítás nélkül akár több millió forintos kiadást is jelenthet.

A lakásbiztosítás árak összehasonlításánál érdemes figyelembe venni, hogy ha egy biztosítónál több szerződésünk is van, például Casco vagy kötelező biztosítás, akkor kedvezményes áron köthetjük meg a lakásbiztosítást. Az együttkötés lehetősége nemcsak a pénztárcánkat kímélheti meg, de az ügyintézés is egyszerűbbé válik, hiszen nem kell egyszerre több biztosítóval is kapcsolatban állni.

A lakásbiztosítások között nagy különbség lehet abban a tekintetben, hogy melyik csomag pontosan milyen típusú káreseményekre fizet. Az alapszolgáltatás általában a következő káreseményeknél nyújt segítséget:

• tűzkár esetén: tűz, robbanás vagy villámcsapás,

• vihar vagy felhőszakadás okozta kár esetén (pl. beázás),

• hónyomás, jégkár,

• földrengés, földcsuszamlás,

• kő- és földomlás, illetve üregbeomlás esetén,

• idegen jármű ütközése, légijármű ütközése,

• idegen tárgy rádőlése.

Az ingatlan valamely részén keletkezett vagyoni kár számtalan forrásból származhat, így érdemes a lehető legtöbb lehetséges baleset vagy természeti katasztrófa esetére biztosítani az ingatlant.

Kiegészítő fedezetek lehetnek a következők:

• lopáskár, rablás vagy vandalizmus,

• csőtörés vagy vezetékes vízkár,

• üvegkár,

• villámcsapás okozta másodlagos kár,

• oltás, mentés, romeltakarítás,

• kárenyhítés költségei,

• iratok elvesztése esetén pótlás, lakáskulcs elhagyása miatt történő zárcsere,

• az ingatlanba bejelentett vállalkozás vagyontárgyai.

A lakásbiztosítás csomag kiegészülhet felelősség- és balesetbiztosítással is. Ez azt jelenti, hogy ha a szerződésben megjelölt személyek valamelyikét baleset éri (pl. csonttörés), akkor a biztosító arra is fizet.

Ha kár keletkezik az ingatlanban vagy a biztosított ingóságban, akkor először a bejelentést kell megtennünk a biztosítónál - online is megtehetjük, vagy beadhatjuk az ehhez szükséges formanyomtatványt is. Ahhoz, hogy a biztosító fizessen, a szerződés adatain kívül további információkra is szükség van, elsősorban a káreseménnyel kapcsolatban. Röviden össze kell foglalnunk a keletkezett kárt, azon belül pedig minden vagyontárgyat, ami érintett a kártérítésben. Ha különösen értékes vagyontárgyak is megsérültek, akkor ezeknek az adatait külön is fel kell tüntetni. 

Szükség lehet továbbá tűzesetnél a tűzrendészeti hatóság igazolására, betörésnél, rablásnál a rendőrségi határozatra, nagyobb összegű épületkároknál pedig a három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap bemutatása is szükséges lehet. 

Ha esetleg nem adtunk meg minden szükséges információt, akkor a bejelentés után a biztosító keresni fog bennünket a megadott elérhetőségen, illetve időpontot egyeztet, ha helyszíni szemlére is szükség van. A kárbecslés után a biztosító megállapítja a kártérítési összeget, és ha ezt elfogadjuk, akkor megtörténik a kárrendezés. Ha nem értünk egyet a biztosító döntésével, akkor élhetünk a fellebbezés lehetőségével.

A keletkezett kártól függően eldönthetjük, hogy felelősségi kárt jelentünk-e be - ez azt jelenti, hogy valaki elismeri a felelősségét a károkozásban. Ebben az esetben ki kell tölteni a felelősségelismerő nyilatkozatot, és alá kell íratni a károkozóval. Szintén külön nyilatkozat szükséges akkor, ha a biztosított ingóságban keletkezett kár. Ha az ingatlanban lévő nemesfémtárggyal történt valami, akkor a nemesfémtárgy kárbejelentőt kell kitölteni, és a helyszíni szemlén odaadni a kárszakértőnek.

A bejelentés során nem érdemes trükközni: ha nagyobb összeget írunk a papírra, mint amekkora kár ténylegesen keletkezett, azt a szakértők egyszerűen kimutatják - nekünk pedig a biztosítási csalás vádjával kell szembenéznünk. Szintén gyakori visszaélés típus a lakásbiztosításnál a szándékos károkozás, amit szintén büntet a törvény, ezért nem érdemes ezzel kísérletezni. 

Ha lakáshitel segítségével vásároltunk ingatlant, a bank kötelezővé teszi a biztosítás megkötését, és azt is megszabhatja feltételként, hogy milyen káreseményeknél nyújtson fedezetet a biztosítás. Bár a bank ajánlhat biztosítási csomagot, nem kötelező elfogadni. Ha találunk egy kedvezőbb ajánlatot, ami megfelel a bank feltételeinek, akkor megköthetjük máshol is a szerződést. A biztosítás kedvezményezettje a bank lesz, és évente ellenőrizni fogja, hogy rendben megkötöttük-e a szerződést.

Szintén kötelező biztosítást kötni, ha CSOK segítségével vásárolunk ingatlant. Ez vonatkozik a vissza nem térítendő támogatásra és a kamattámogatott hitelre is. A lakásvásárlásnál igénybe vehető állami támogatásokról itt olvashatsz bővebben.

2019 őszén jelentette be a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek mintájára a biztosítók is pályázhatnak termékeikkel a fogyasztóbarát lakásbiztosítás minősítésre. Elsőként az Union Biztosító rukkolt elő az Értem lakásbiztosítással, mely megfelel az MNB kritériumrendszerének.

A lakásbiztosítások esetében a biztosítók minden évben automatikusan indexálják a szerződéseket, vagyis emelik a biztosítási összegeket és ehhez kapcsolódóan a díjakat. Így biztosíthatjuk, hogy az ingatlanunk és a biztosított ingóságaink az inflációt követve legyenek biztosítva. A biztosító minden évben értesíti a szerződő felet az indexálásról, legalább 60 nappal a biztosítási forduló előtt. Fontos, hogy az indexálást nem vagyunk kötelesek elfogadni, de erről írásban kell értesítenünk a biztosítót, legalább 30 nappal a forduló előtt.

A lakásbiztosítást egy évre tudjuk megkötni, a szerződés felmondására pedig a biztosítási évforduló előtt van lehetőség. A felmondáshoz mindenképp szükség van a lakásbiztosítás felmondó nyilatkozatra, amelyen szerepelnie kell a következőknek:

• név, 

• cím,

• születési hely,

• születési idő,

• szerződésszám vagy kötvényszám,

• biztosító neve,

• biztosítás típusa.

Ahogy a kötelező és a Casco biztosításnál, ebben az esetben is legalább 30 nappal, a biztosítási évforduló előtt kell felmondani a szerződést, írásban. A szerződésbontáshoz ki kell töltened a lakásbiztosítás felmondása nyomtatványt. Előfordulhat, hogy a felmondás után túlfizetésünk marad; ekkor az a biztos, ha írásban kérjük a fennmaradó összeg visszafizetését. 

Fontos, hogy a díjnemfizetéssel jogszerűen nem bontható fel a szerződés. A biztosító 60 nap türelmi időszakot ad a fizetési határidőtől számolva; ha ez alatt sem fizet a biztosított, akkor a lakásbiztosítást törli a biztosító, a díjat viszont továbbra is behajthatja, vagy a 60 napos időszakra, vagy akár az egész évre vonatkozóan. A nemfizetés semmilyen formában nem jelent megoldást, hiszen további késés esetén a tartozásunk átkerülhet egy követeléskezelő céghez, ami további költségekkel jár.

A lakásbiztosítás felmondása év közben akkor sem lehetséges, ha nem éves díjat fizetünk, hanem negyedévente vagy félévente fizetjük be a díjat, hiszen a szerződés egy évre szól. Egyetlen eset van, amikor év közben jogszerűen felmondhatjuk a lakásbiztosításunkat: ha érdekmúlás történik, tehát például eladtuk a tulajdonunkban álló ingatlant, vagy bérlőként kiköltöztünk belőle.