Sokszor lehet hallani, hogy a befektetési egységhez kötött életbiztosítások felmondása nagyon bonyolult, nagyon költséges és ezektől a biztosításoktól nehéz megszabadulni. De hogyan is épül fel egy ilyen biztosítás és miért nem kapjuk vissza legalább azt, amit már befizettünk?
Érdemes megkülönböztetni egymástól az élet és (azon belül) a nyugdíjbiztosításokat. Utóbbihoz ugyanis jelentős adókedvezmény is kapcsolódhat, ami az éves befizetések 20 százaléka is lehet, legfeljebb 130 ezer forint. A kedvezményt a személyi jövedelemadóból lehet érvényesíteni, és az a befektetéshez csapódik. Ez azért fontos, mert ha idő előtt bontjuk fel a nyugdíjbiztosítást, akkor ezt a kedvezményt 20 százalékkal növelten kell visszafizetni.
Mi az a kezdeti egység?
Ezek a biztosítások úgynevezett befektetési egységekhez kötődnek, a biztosító meghatározott szempontrendszer szerint sorolja egységekbe a befizetéseinket. Két fajta egységet érdemes megkülönböztetni: kezdeti egységet és felhalmozási egységet.
A különbség a kettő között, hogy a biztosító a kezdeti egységre nagyobb elvonást alkalmaz, mint a felhalmozási költségekre, hisz ebből a részből fizeti a saját, értékesítéshez kapcsolódó költségeit. A kezdeti egységre jellemző, hogy azt nem csak az elején fizetjük, hanem akár évekig, elnyújtva.
Visszafizetési tábla
Ha a lejárat előtt szeretnénk felbontani a szerződést, akkor ezt a kezdeti egységet le fogják vonni a felhalmozott befizetésünkből. Ennek pontos mértékét a visszafizetési táblázat tartalmazza. Jellemzően az első egy-két vagy három évben nem lehet úgy kiszállni a szerződésből, hogy bármennyit is visszakapjunk. Ezt követően pedig folyamatosan emelkedik ez a összeg, jellemzően az utolsó évre éri el a száz százalékot.
Egy tízéves szerződés esetében a kezdeti egység jellemzően csak egy, esetleg két év befizetése, húsz vagy harminc éves szerződésnél pedig tipikusan kettő vagy három év. A visszavásárlási táblázatot bármikor meg tudjuk nézni, ha megkeressük a biztosításunkat a biztosító hirdetményében, de ha ezt nem találjuk vagy nem akarjuk kikutatni, rá is kérdezhetünk a biztosítónál. Minden terméknél más a visszavásárlási tábla. Elképzelhető, hogy egy húszéves szerződésnél tíz év után a visszavásárlási arány csak 40 százalék, de az is lehet, hogy majdnem 80.
Mire vonatkozik a visszavásárlás?
De minek is a 80 vagy a 40 százaléka? Ez nem mindegy. Minden szerződés tartalmazza, hogy a visszavásárlási arányt csak a kezdeti egység összegére kell-e kiszámolni vagy valamennyi befizetett összegre. Ez értelemszerűen nem mindegy.
Ha csak a kezdeti egységre vonatkozik, akkor az a fölötti befizetéseket 100 százalékban számolja el a biztosító.
Egyéb költségek, TKM
Nagyon fontos, hogy ez a kezdeti egység csak a költségek egy része - nem kis része természetesen. E mellett fizetni kell alapkezelői díjat, kezelési költséget, fizetni kell a befizetések után, de sok esetben az átváltások után és bármiféle pénzmozgás után is.
A teljes költséget az úgynevezett TKM, azaz a teljes költségmutató mutatja meg. Ez jellemzően egy tól-ig érték, amely a teljes költséget tartalmazza átlagosan egy évre bontva. Ebben benne van a kezdeti egység visszafizetése mellett minden más tervezhető költség is. Az első időszakban a TKM biztosan magasabb, később pedig alacsonyabb lesz. Fontos azt is tudni, hogy a TKM-et egy tipikus ügyfél tipikus befizetései alapján határozzák meg tipikus viselkedést és befektetési hajlandóságot feltételezve. A valóság ettől annál inkább el fog térni, minél inkább eltérnek a szokásaink az átlagtól.
Ezzel együtt a TKM egy jó iránymutatás a befektetés első körös megítéléséhez. A TKM ugyanis azt mutatja meg az ügyfélnek, a befektetésnek mekkora hozamot kell produkálnia ahhoz, hogy az ne kerüljön neki pénzbe. Például: ha a TKM 3 százalék, akkor egy 3 százalékos hozamú befektetés esetében lesz nullán a befektetésünk.
