A lakáslízing során egy bank vagy erre szakosodott cég lízingel lakást magánszemélyeknek vagy vállalkozásoknak, vagyis megveszi majd használatra átadja számukra az ingatlant, amiért azok kötelesek havi lízingdíjat fizetni. A lízingdíj a vételár egy havi részlete kamatokkal megnövelve, ebből a szempontból tehát a lízingelés hasonlít a jóval megszokottabb hitelügylethez. Ami a különbséget jelenti, hogy a teljes lízing során a bank tulajdonában marad az ingatlan, csak utána van lehetőség a tulajdonjogra. A törlesztésből ekkor hátralevő tartozást, a maradványértéket ekkor egy összegben lehet fizetni.
A lényeges jellemzőkben nem tér el a lakáshiteltől
A gyakorlatban nem jár jelentős különbséggel a lízingelés és a hitelfelvétel. Mindkét esetben eladható az ingatlan, amennyiben a vásárló átvállalja a hiteltartozást vagy a lízingszerződés kötöttségeit. A lakáslízing is előtörleszthető a lakáshitelhez hasonlóan. Habár a lízingelő nem válik tulajdonossá, a használat során mégis igényt tarthat olyan tulajdonosi jogokra, mint az ingatlanból eredő hasznok.
Lízingelés során nem csak a bevételek illethetnek meg, hanem az ingatlan terheit is viseljük, és a károkért is felelősek vagyunk, éppen úgy, mintha lakáshitelt vettünk volna fel. A túlzott eladósodás érdekében hozott jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) is éppen úgy korlátozza a havi törlesztőrészletet lízing esetén, ahogy a lakáshitelnél.
A lízing fajtái
A lakás lízingelése során tehát a hitelfelvételhez hasonlóan a lakástulajdon megszerzése a cél, csak a tulajdonszerzés időpontja tolódik ki a részletfizetés utánra. A tulajdonszerzés szempontjából két nagy csoportja van a szokásos pénzügyi lízingelésnek:
- Zárt végű lakáslízing: a lízingelés után mindenképp tulajdonosai leszünk az ingatlannak.
- Nyílt végű lakáslízing: amikor befejezzük a lízingelést, dönthetünk a lakás tulajdonosi jogáról, a maradványérték megfizetésével kerülhet a saját tulajdonunkba, de el is adhatjuk egy harmadik személynek.
Lehetséges más lízingformákat is választani. A további lízingügyletek célja nem egy kinézett ingatlan megvásárlása, hanem a lakás bérlésének egy nem megszokott módja vagy a nem szokványos tőkebevonás. Ezek a lízingfajták jóval ritkábbak a magánszemélyek körében:
- Operatív lakáslízing: az ingatlan hosszú távú bérlését teszi lehetővé, nem jár a lízingelés végén tulajdonjoggal.
- Visszlízing: az eredetileg a mi tulajdonunkban álló ingatlant eladjuk a lízingelő cégnek, ezután lízingeljük.
Ekkor lehet érdemes lízingre venni a lakást
A lízing sajátosságaiból adódóan a lízingelt lakás néhány esetben jobban megérheti, mint a lakáshitel segítségével vásárolt. Az alábbi különbségek adódhatnak, ha a lízingelést választjuk a hitelfelvétel helyett:
- Az ügylet végén a tulajdonosi jogokért fizetett maradványérték miatt kisebb havi törlesztőrészlet mellett is lehet lízingelni. Ez a túlzott eladósodást gátló szabályok miatt néhány esetben számíthat, de ne feledjük, ebben az esetben jóval magasabb összeget kell az ügylet végén fizetni.
- Valamivel alacsonyabb önerő is elég lehet, ugyanis a lízingelés esetén nem 80%, hanem 85% lehet a lízingelt összeg forintügylet esetén.
- A lízingelt lakás külön banki engedély nélkül bérbe adható, míg a hitel esetében a legtöbb bank külön kiköti, hogy a bérlőnek írásos nyilatkozatot kell leadnia, hogy tudomásul vette, hogy egy jelzáloghitellel terhelt lakást vesz ki.
- Újépítésű lakások lízingelése esetén, nyílt végű lakáslízingnél az áfára nem kell kamatot fizetni. Ez azért lehetséges, mert az áfát a lízingcégnek is csupán részletekben, a havi lízingdíj arányában kell megfizetni az állam felé, a vételár áfatartalmát még ezelőtt visszaigényelheti.
A kamatköltségek nem függenek szorosan a banki környezettől, így a túl magas banki kamatok esetén is jutányosabb a lízing.
Jelenleg nem sok érv szól a lízing mellett
Sokáig a lízingelés legnagyobb előnye a banki lakáshitel kamatokhoz képest alacsonyabb költségek és az új lakás áfájának kamatmentessége volt. Jelen környezetben a lízingelés előnye azonban nem érvényesül, hiszen a lakáshitelek kamata is igen alacsony, mindössze 3,96% volt 2020-ban, és az új lakások áfája január 1-től már csupán 5% a korábbi 27% helyett.
Ez a lízingelés árelőnyét aláássa, ugyanis a lízingelés pótlólagos költségeit továbbra is fizetni kell. A lízing esetében az illeték fele után kamatköltség is felmerülhet, hiszen az egyébként 4%-os vagyonszerzési illeték felét a lízingcég, felét a lakást lízingelő ügyfél fizeti. A lízingcégek azonban többnyire a lízingdíjban áthárítják ezt az összeget az ügyfélre, aki így kamatostul fizetheti meg a vételár 2%-át kitevő illetékrészt. Szintén jelentős hátrány, hogy a lakás lízingelése esetén nem vehetők igénybe a hitelre vonatkozó állami kamattámogatások.
