A unit-linked, vagy más néven befektetési egységhez kötött életbiztosítás, egyszerre valósít meg biztosítási és megtakarítási célt. Látszólag ez egy olyan életbiztosítás, amelynél eldönthetjük, hogy havonta, vagy csak a futamidő elején, egyszer fizetjük be a megtakarítási összeget, ugyanakkor – elvileg – jól használva két legyet üthetünk egy csapásra: nem kell külön biztosítást kötni és befektetéssel időt tölteni.

Kockázatot kell vállalni, de milyen mértékben? A Bank360 a kockázattal járó pénzügyi tevékenységeket járja körbe, mint amilyen a nagy összegű hitelfelvétel és a nem biztos hozamú befektetések. Megmutatjuk, hogy a sok esetből levont átlagos hozam nem feltétlenül számít a mi befektetésünknél, ahogy az átlagos kockázat sem a mi hitelfelvételünknél. A pénzügyi kockázatot az esetleges csőd szempontjából mutatjuk be, aminek első példáját egy látszólag nem pénzügyi probléma, egy Black Jack játékos szerencsétlen esete alapján szemléltetjük.

Minden olyan vállalkozás számára kötelező a LEI-kód használata, amely befektetési számlát vezet, függetlenül attól, köt-e ügyleteket. A LEI-kód nélkül nem lehetséges a tőzsdei kereskedés. A szolgáltatás szabadáras, jelentős különbségek vannak a regisztrátorok között. Elmondjuk a részleteket.

Mit érdemes kezdeni a hirtelen házhoz állt pénzzel? Melyik élethelyzetben mivel járunk a legjobban? A Bank360 ad öt könnyen követhető tanácsot, hogy ne veszítsen a pénzünk az értékéből, hanem nekünk dolgozzon.

Sokáig úgy tűnt, nem lesz párja a szuperállampapírnak: a MÁP+ minden más állampapírnál jobban teljesített, mióta bevezették. Aztán az infláció elkezdett fölfelé lépdelni, így pedig már nem annyira egyértelmű ez az előny. Mi a helyzet most, és letaszíthatja-e az inflációkövető papír a szupert a trónról?