Májusban 10,7 százalék volt az infláció az egy évvel korábbihoz képest- jelentette a KSH. Egy hónap alatt 1,7 százalék volt a drágulás mértéke. A fogyasztói árak drasztikus emelkedését most is az élelmiszerek okozták. A gyenge forint és az újonnan bevezetett különadók tovább ronthatnak a helyzeten, és a 10 százalék feletti infláció az év nagyobb részében velünk maradhat.
Az elmúlt hónapokban folyamatosan emelkedtek a fogyasztói árak, az áprilisi 9,5 százalékos éves inflációt követte a májusi 10,7 százalékos. Az élelmiszerek ára májusban a tavaly májusihoz képest 18,6 százalékkal emelkedett. Nem lehet azt mondani, hogy az áremelkedés csak az élelmiszerek egy csoportját érintette, a toplistán sok, jóval 20 százalék fölött dráguló termék vagy termékkategória van. Íme, a drágulási toplista százalékban:
- margarin 41,4
- kenyér 37,5
- sajt 35,4
- baromfihús 34,3
- száraztészta 33,3
- tejtermékek 30,3
- tojás 29,9
- péksütemények 27,3
Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 12,8 százalékkal lettek drágábbak. Még az alkoholmentes üdítőitalokért is 10 százalékkal többet kellett fizetni. Ehhez képest kellemes meglepetés volt, hogy a csokoládé, kakaó és a cukor ára csak 3,9 százalékkal emelkedett.
Ráadásul ebben az inflációs adatban benne van az árstop fékező hatása, amit az alábbi ábra mutat. A tejtermékeknél és a baromfihúsnál összességében még az árstopos termékek ellenére is kiemelkedő volt az éves drágulás.
Forrás: KSH
A gyenge forintnak is szerepe lehet abban, hogy sok esetben az importált termékek árai nőnek, vagy az import hiánya mérsékli a versenyt - mondta Karsai Gábor a GKI vezérigazgató-helyettese. Májusban például a tej, tejtermék és tojás árucsoport vezette a drágulási listát 28,6 százalékos év/év inflációval. Korábban ezeknek a termékeknek valamennyire korlátozta az árát a Szlovákiából és a Lengyelországból érkező import. (Kiváltva egyben a hazai termelők haragját, akik szerint dömpingáron jött az import.) A jelenlegi forint árfolyam mellett azonban már feltehetőleg nem lehetne versenyképesen behozni ezeket a termékeket.
Az élelmiszerkereskedelmi láncokra és a távközlésre júliustól kivetett különadók feltehetően szintén meg fognak jelenni valamilyen módon az árakban - tette hozzá a szakértő. A hírközlés volt az egyetlen árucsoport, amelynek az árai májusban csökkentek, év/év alapon 0,3 százalékkal.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,4, ezen belül a szeszes italok 8,1 százalékkal drágultak. A már bejelentett különadók és adóemelések miatt a közeljövőben várhatóan itt is magasabb számokat fogunk látni. A tartós fogyasztási cikkekért 11,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 18,4, a szobabútorokért 18,3, a használt személygépkocsikért 15,4, az új személygépkocsikért 10,6 százalékkal kellett többet fizetni. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 28,3, az állateledeleké 22,3, a járműüzemanyagoké 10,8 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 20,1, a járműjavítás és -karbantartás 14,4 százalékkal került többe.
Különösen a szolgáltatásoknál lehet szerepe annak, hogy az gazdaság szereplői minden nap tapasztalják a rekordokat döntögető inflációt, így ők is szükségesnek és jogosnak érzik, hogy lépést tartsanak az árakkal. Ez pedig egy belső öngerjesztő folyamat, amikor már nem csak a külső tényezők (nyersanyagárak) emelkedése fűti az inflációt, hanem az inflációs várakozások is - mondta Karsai Gábor.
Sok jót júniustól sem várhatunk. A Privátbankár.hu Árkosár kutatása már azt is megmérte, hogy ebben a hónapban mennyibe került egy átlagos nagybevásárlás. Sok örömünk nem lehet benne: ismét 20 százaléknál nagyobb mértékű drágulást mértek az egy évvel ezelőttihez képest. A bő 15 éve tartó felméréssorozatuk történetében most először emelkedett 28 ezer forint fölé a családi nagybevásárlás átlagos ára.
Az Árkosár próbavásárlói június 3-án 3 hazai hipermarketláncban nézték meg, mennyibe kerül a 30 termékből álló minta-élelmiszerkosaruk ára. Az átlagos áremelkedés a három áruházban 2,3 százalékos volt májushoz és 21,1 százalék az egy évvel ezelőttihez képest.
A jegybank alelnöke, Virág Barnabás a Monetáris Tanács múlt heti kamatemelése után is azt mondta, hogy az inflációt továbbra is elsősorban az élelmiszerárak növekedése hajtja, ez okozza az áremelkedés felét vagy kétharmadát. Ez továbbra is folytatódni fog, mert a termelői árakban 20 százalékos növekedés tapasztalható. Maximum annyi jó hír van a gazdaságból, hogy a főbb ipari nyersanyagoknál számos esetben már csökkenés tapasztalható. Ilyen helyzetben a jegybanktól is újabb kamatemelések várhatók, amelyek tovább drágíthatják a személyi kölcsönöket és a lakáshiteleket is.
Ahogy a jegybank, úgy az elemzők is arra számítanak, hogy a magas infláció tartósan velünk marad. Az idei év nyári hónapjaiban jó eséllyel 10 százalék feletti éves árindexeket is látunk, az éves átlagos infláció pedig meghaladhatja a 9,5 százalékot. 2023-ban az év közepétől érdemi csökkenést várunk, de éves átlagban még jövőre is jócskán 4 százalék felett maradhat a pénzromlási ütem – jósolja Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. A Világgazdaság elemzői körkérdése szerint éves átlagban is kerek 10 százalékos inflációt várnak a szakértők 2022-re, és még jövőre is 6,7 százalékot.
