A lakossági bankbetétek összege lendületesen nőtt az elmúlt időszakban, összegük az év végére már átlépte a tízezermilliárd forintot. Hasznot azonban alig hoznak a tulajdonosaiknak, többnyire szinte kamat nélkül, lekötetlenül veszítik folyamatosan a reálértéküket a szárnyaló infláció idején. A lekötött bankbetéteknél már megindult a kamatok emelkedése, de ezek még mindig fényévnyire vannak az inflációtól, nem tudnak versenyezni az állampapírok hozamával.
A lakosság bankban elhelyezett pénze decemberben már 10 279 milliárd forintos összeget tett ki, ami az MNB statisztikája alapján 16 százalékos növekedést jelentett a 2021. decemberi 8448 milliárd forinthoz képest. Ahogy két éve, úgy tavaly decemberben is kiemelkedő mértékben emelkedett a bankban tartott pénz, ez 474 milliárd forinttal növelte meg a novemberihez képest az összeget.
Hasonlítsd össze az alábbi kalkulátorral az elérhető személyi kölcsönöket! Állítsd be, hogy mekkora hitelösszegre van szükséged, és találd meg a számodra ideális ajánlatot! A kalkuláció ingyenes.
Az év végi bónuszok és extra jövedelmek megtették hatásukat, ráadásul az szja-visszatérítések miatt összesen több száz milliárd forintot kaphatnak vissza a gyerekes szülők most februárban, aminek jelentős része valószínűleg szintén a bankszámlákon marad. Így a meredek emelkedés várhatóan folytatódik idén is.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az Indexnek adott interjújában kijelentette, hogy a jegybanki kamatemelések alig harmada jelent meg a lakossági betéteknél kamatemelkedésként, és ezt megengedhetetlen folyamatnak tartja.
Elmondása szerint a jegybank egyelőre ezért csak a verbális dorgálásánál tart, de ha ez nem hat, akkor vannak más eszközei is a bankokkal szemben. Nézzük, mennyi is most a kamat a lakossági betétekre.
Továbbra sem kötik le a magyarok a pénzt
Abban a lakossági betéteknél a december sem hozott változást, hogy a pénz döntő része folyószámlán, és nem lekötött betétben van. Látra szóló- és folyószámlabetétben összesen 9813 milliárd forintot tartott a magyar lakosság, és mindössze 466 milliárd forint volt a lekötött betétek összege. Az eurós betétek esetén ennél is kevesebben kötötték le a pénzt, a 1245 milliárd forintos összegből alig 13 milliárd forintot.
A lekötött forintbetétek ezzel szemben a teljes bankban tartott forintösszeg 4,5 százalékát tették ki. Ez valamekkora növekedést jelent az előző havi 4 százalékos arányt követően, de így sem mondható magasnak. Az enyhe emelkedés oka a kamatemeléssel összhangban meginduló betéti kamatok lehettek. Decemberben már 1,56 százalékot tett ki az éven belül lekötött betétek átlagkamata, márpedig ez tette ki a lekötések nagy részét, 440 milliárd forintot a 466 milliárd forintból. Hosszabb távra betétek összege és kamata is jóval csekélyebb.
Az 1,56 százalékos decemberi átlagkamat jelentős emelkedést jelent a novemberi 0,92 százalékos érték után, ez a növekedés ugyanakkor nem ad teljes képet a Bank360 szakértői szerint a bankszámlatulajdonosok lehetőségeiről. Magasabb kamatokat elsősorban a bankszektor kisebb szereplői kínálnak, míg a nagyobb lakossági bankok rendszerint jóval 1 százalék alatti kamatokat nyújtanak a pénz lekötésére. Vagyis elsősorban azok a bankok emeltek betéti kamataikon, amelyek az újabb ügyfelek elcsábításáért hajlandóak jelentősen kedvezőbb megtakarítási lehetőségeket kínálni.
Százmilliárdokat égetett el az infláció
Lekötés nélkül pedig szinte nem is kamatozik a bankban elhelyezett összeg, a folyószámlabetétek átlagos kamata mindössze 0,05 százalék volt. Ebből az éves hozamból pedig legfeljebb egy csokit tud venni a többség, magasabb megtakarítás mellett pedig legfeljebb egy ebédre futja. A vagyon értékőrzéséért azonban ennél jelentősen magasabb hozamra lenne szükségű.
Tavaly a KSH adatai szerint az éves infláció 5,1 százalékot tett ki. A 2020. decemberi 8448 milliárd forintos összeg így reálértékben 422 milliárd forinttal kevesebbet ért tavaly év végére. Bár a bankszámlán elhelyezett összeg növekedése ezt jelentősen meghaladta, a régebbi megtakarítások reálértéke így is jelentősen apadt. Januárban már 7,9 százalék volt az infláció, így hiába emelkedtek a lekötött betétek átlagkamatai, ezek fényévnyire vannak a pénzromlás mértékétől.
Amíg a betéti kamatok nem növekednek jelentősebb mértékben, addig a vagyon értékcsökkentésének ellenszere egy magasabb hozamú megtakarítás lehet. Ezek közül pedig az állampapírok számítanak a legkevésbé kockázatos befektetésnek. A Prémium vagy inflációkövető állampapírok már a tavalyi 5,1 százalékos infláció alapján számolják a hozamot, így a kamatprémiummal együtt a 3 éves 5,85 százalékos, az 5 éves 6,6 százalékos éves hozamot kínál.
A Prémium állampapírokat is felülmúlja a Babakötvény 8,1 százalékos éves hozama, ami viszont a gyermeket nevelőknek szól, és a gyermek 18 éves koráig jelent hosszú távú befektetést. Ezek a 6-8 százalékos hozamok már jóval alkalmasabbak arra, hogy a jelenlegi magas infláció mellett is megőrizzék a megtakarítás értékét, szemben a bankbetétek átlagosan elérhető 1,56 százalékos éves hozamával.
