Bank360
  • Hitelek
  • Támogatások
  • Bankszámlák
  • Megtakarítások
  • Vállalat
  • Hitelkalkulátor
Elemzés

A lakásárak és bérleti díjak is felsőfokúak az egyetemi városokban 

2022-07-30|Frissítve: 2022-07-29

A visszatérő kereslet hatására jelentősen emelkedtek a bérleti díjak és a lakásárak az egyetemi városokban. Budapesten az V. kerület, vidéken Gödöllő a legdrágább. Vidéken inkább megéri venni, mint bérelni.

 

Jelentősen emelkedtek a bérleti díjak és a lakásárak is az egyetemi városokban. Budapesten az V. kerületben a legdrágább a lakások négyzetmétere, az árak ugyanakkor a vizsgált városrészek közül a ferencvárosi rehabilitációs területen, Óbudán, Angyalföldön és a Magdolnanegyedben nőttek a leginkább tavaly. 

 

Vidéken Gödöllő a legdrágább, Miskolc a legolcsóbb, egy év alatt viszont épp a borsodi városban, illetve Szegeden növekedtek a legnagyobb mértékben a négyzetméterárak. A fővárosban jelenleg meglehetősen magasak, vidéken viszont kedvezőbbek a fedezeti időtávok, vagyis az a minimum idő, amelynek elteltével megegyezik a vásárlás és a bérlés költsége – derül ki a Takarék Indexből.

 

2022 elején is folytatódott a bérleti díjak és a lakásárak emelkedése

Takarék Jelzálogbank elemzése szerint a lakbérek esetében több mint 10 százalékkal emelkedett az országos index 2020 decembere és 2021 decembere között. A drágulás pedig az idei év első hónapjaiban is folytatódott: májusban országosan 9,7, a fővárosban pedig 5,8 százalékkal haladták meg a bérleti díjak a koronavírus-járvány előtti csúcsot. 

 

A lakásárak országosan több mint 15 százalékkal emelkedtek 2020 negyedik negyedéve és 2021 utolsó három hónapja között, idén pedig még meredekebb növekedés mehetett végbe az előrejelzések szerint. A lakások jelentős drágulása miatt annak ellenére is kedvezőtlenebbé váltak a kollégiumi elhelyezést kiváltó, befektetési célú lakásvásárlás feltételei, hogy emelkedtek a bérleti díjak – állapították meg a Takarék szakértői.

 

Magas árakra kell számítani a budapesti egyetemi helyszíneken

Budapesten az 1 millió forintot is meghaladó négyzetméteráron kínáltak lakásokat a legdrágább, V. kerületben 2021-ben, de az I. kerületben is 900 ezer forint felett voltak az átlagárak. Az egyetemisták körében legnépszerűbb belső városrészek közül a legolcsóbb Palotanegyedben valamivel 700 ezer forint feletti négyzetméterárakkal találkozhattak a vevők, míg a kijjebb eső részeken 650 és 870 ezer forint között mozogtak az árak. A legtöbbet Ferencváros rehabilitációs részén kellett fizetni, nem sokkal maradt el tőle a Corvin-negyed. 

 

A külsőbb helyszínek közül alacsonyabb áron a Magdolnanegyedben és Újpesten lehetett ingatlanhoz jutni, átlagosan négyzetméterenkénti 600 ezer forintért. A szakértők által vizsgált helyszínek közül tavaly a ferencvárosi rehabilitációs területen, Óbudán, Angyalföldön és a Magdolnanegyedben nőttek a leginkább, több mint 10 százalékkal az átlagos négyzetméterárak az egy évvel korábbihoz képest.

 

Gödöllő a legdrágább, Miskolc a legolcsóbb vidéki egyetemi város

Vidéken továbbra is jóval alacsonyabbak a lakásárak, mint a fővárosban. A vizsgált egyetemi helyszínek közül Gödöllő a legdrágább, de a négyzetméterenként fizetendő átlagos összeg ott sem érte el az 500 ezer forintot 2021-ben. A második helyen Debrecen áll 490 ezer forint alatti fajlagos árral, míg Veszprémben és Győrben 460 és 470 ezer forint között mozogtak a négyzetméterárak. 

 

A nagyobb egyetemi helyszínek közül a legolcsóbb továbbra is Miskolc, ahol nem érte el a 300 ezer forintot a lakásokért négyzetméterenként fizetendő átlagár. Tavaly az összes vidéki egyetemi város lakáspiacán drágulás volt jellemző, Miskolcon és Szegeden 18 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak. Gödöllőn 16, Debrecenben és Győrben 14 százalékos, Veszprémben 13 százalékos volt a növekedés. A vizsgált helyszínek közül a legkevésbé, 10 százalékkal Pécsen nőttek az árak 2020-hoz képest.

 

Vidéken kedvezőbbek a fedezeti időtávok

A Takarék Index elemzői – a piaci átlagokat és más olyan szempontokat alapul véve, mint a hitel, a költségek vagy épp az amortizáció – minden évben megvizsgálják, milyen lehetőségeik vannak az egyetemista gyereküknek lakhatást kereső családoknak. Érdemes lehet-e a lakásvásárlás mellett dönteni a bérlés helyett, akár még hitelfelvétellel is, és mi az a minimum idő, amelynek elteltével megegyezik a vásárlás és a bérlés költsége. A fővárosban jelenleg 7,9 és 19,1 év között alakulnak a fedezeti időtávok a vizsgált helyszíneken. 

 

A legalacsonyabb a XV. kerületben, a legmagasabb a II. és az V. kerületben. Ha a lakás egy szobáját kiadja a család más egyetemistának, a számítás szerint csökken a vásárlás költsége, ezzel együtt a fedezeti időtáv is. A 3-5 éves képzési időt azonban még így is meghaladják, a bérleti díjak jelenlegi szintje mellett 4,3 és 10,5 év között alakulnak, ami elsősorban a hosszabb távú, befektetési vagy kiadási célú lakásvásárlásnak kedvezhet.

 

A vidéki nagy egyetemi városokban a fővárosinál továbbra is alacsonyabb, az elmúlt évekhez képest azonban növekvő fedezeti időtávokat látni. Szobakiadás nélkül 3,2-6,5 év között mozogtak az értékek, a legalacsonyabb Miskolcon, a legmagasabb Győrben volt. Szobakiadással kedvezőbb a helyzet: 2 és 3,6 év közötti, vagyis nagyjából lefedi a felsőfokú tanulmányok 3-5 éves időtartamát. 

 

A fedezeti időtávok már 2021-ben is jelentősen növekedtek, és a tendencia idén is folytatódott. Hiába emelkedtek ugyanis a bérleti díjak, a lakásárak növekedését nem tudták ellensúlyozni, miközben a hitelfelvétel is drágult. A fedezeti időtáv Budapesten és vidéken is emelkedett. Abszolút értékben ez a növekedés erősebb volt Budapesten, mint vidéken. A főváros legdrágább részén, az V. kerületben szobakiadás nélkül 2019-ben még 6 év, 2022-ben már 19,1 év, szobakiadással 3,4 év, illetve 10,5 év volt. A vidéki városok közül listavezető Győrben három éve szobakiadás nélkül még 2,6, idén viszont már 6,5 év, szobakiadással pedig 1,7 év, valamint 3,7 év volt.

 

Promóció

Kapcsolódó cikkek

Ponthatárok után rezsicsapdával és drágulással indul a nagy albérletkeresés 
2022-07-22

Ponthatárok után rezsicsapdával és drágulással indul a nagy albérletkeresés 

A ponthatárok megismerése után új helyzetben kezdődik az egyetemisták és szüleik rohama az albérletekért. A megdrágult kiadó lakások között válogatva most már a rezsiről is jobban érdemes tájékozódni.

Elolvasom
Érdemesebb-e kiadásra panelt venni az egyetemi városokban? 
2022-05-24

Érdemesebb-e kiadásra panelt venni az egyetemi városokban? 

Kezdődhet a nagy albérletkeresés az egyetemi városokban az új tanév előtt. Megnéztük, érdemesebb-e itt panelt venni annak, aki a nagyobb keresletre alapozva kiadásra szánja a lakását. 

Elolvasom
Bank360Bank360 - Első lépés a jó döntéshez
Személyi kölcsönLakáshitelBankszámlaUtasbiztosítás
Bank360 - Első lépés a jó döntéshezBank360 - Első lépés a jó döntéshez
Személyi kölcsön
200 000 Ft10 000 000 Ft
6 96
Bank360 Utasbiztosítás
Hasonlítsd össze a biztosítók utasbiztosítási ajánlatait és kösd meg online

Legfrisebb hírek

Megjelent a jogszabály: így lehet felvenni 2025-tól a munkáshitelt
2024-12-13

Megjelent a jogszabály: így lehet felvenni 2025-tól a munkáshitelt

Megjelent a 4 milliós kamatmentes munkáshitelről szóló kormányrendelet. Az új kedvezményes kölcsönt 2025 januárjától lehet igényelni a bankokban. Itt megtalálod a feltételeket és szabályokat.

Elolvasom
Januártől igényelhető a 4 milliós munkáshitel, megjöttek a részletek
2024-11-18

Januártől igényelhető a 4 milliós munkáshitel, megjöttek a részletek

Közzétették a 4 milliós kamatmentes munkáshitel jogszabálytervezetét. Az új kedvezményes kölcsönt 2025 januárjától lehet igényelni. A legnagyobb buktató az lesz, ha az adósnak a hitelfelvétel után 5 év alatt összesen 90 napig nincs tb-jogviszonyos munkája.

Elolvasom
Ki számít munkanélkülinek, és milyen támogatást kaphat?
2023-10-10

Ki számít munkanélkülinek, és milyen támogatást kaphat?

A munkanélküliség 2013-tól csökkenő tendenciát mutat Magyarországon. 2020-ban a Covid-járvány következtében megtört a trend, de 2021-ben ismét csökkenésnek indult a munkanélküliségi ráta, ami 2022 második felében újra kissé emelkedni kezdett. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) havonta közöl jelentést a munkanélküliségről, illetve az álláskeresők számáról és összetételéről.

Elolvasom