Nem a vásárlókra és a kölcsönfelvevőkre veti ki a háborús adókat a kormány, de alighanem ők is megérzik majd a kasszánál, a számlaértesítőkben és a hitelfeltételekben a hatását. A forint bemelegítésnek gyengült is egy jókorát a hírre.
Már a kormánydöntés szelére is gyengült a forint szerdán, és a miniszterelnök által bejelentett ágazati különadók hírére még esett egy jókorát, így végül nagyjából 10 forinttal lett drágább az euró egy nap alatt. Reggel még 383 forintot kellett érte adni a devizapiacon, estére már 394-et. Ez azonban akár időszakos hatása is lehet az Orbán Viktor által egyelőre csak nagy vonalakban közölt kormánydöntésnek, amely szerint 2022-re és 2023-ra különadókat vetnek a bankokra, biztosítókra, kereskedelmi láncokra, energiacégekre, távközlési vállalatokra és légitársaságokra.
A háború kitörése után néhány hét alatt egészen 400-as euróárfolyamig gyengült a forint, de aztán az árfolyam 370-380 között stabilizálódott. Az mindenesetre nem várható, hogy ilyen helyzetben érdemi erősödésnek lehetünk majd tanúi, alighanem már annak is örülhetünk, ha visszanyerjük legalább a 380 forint körüli eurót.
A gyenge árfolyam nyomás alatt tartja az inflációt, az pedig a Magyar Nemzeti Bankot, amely május 31-én újabb kamatemelésről dönthet. (Az alapkamat mértéke jelenleg 5,4 százalék, míg az irányadónak számító egyhetes jegybanki betété 6,45 százalék.) Ha a monetáris tanács ismét növeli a kamatot, az tovább lökheti felfelé a banki hitelek kamatait is.
A miniszterelnök a különadók célzott ágazatait éppen azzal indokolta, hogy az emelkedő kamatok és árak következtében a bankok és a multicégek extraprofitra tesznek szert. A bankok esetében ez a bődületes nyereségnövekedés az első negyedéves számok alapján nem nagyon érzékelhető, de arról természetesen nincs szó, hogy a 2010-es évek elejéhez hasonlóan ne tudnának elviselni újra különadót. Ettől azonban az ügyfelek egy dologra biztos nem számíthatnak: olcsóbb lakáshitelekre és személyi kölcsönökre.
A nagy kereskedelmi láncok már jelenleg is extra elvonásban részesülnek az árbevételük arányában, a járvány elején kivetett extra sarc hamar állandóvá vált az esetükben. A kiskereskedelmi hálózatok esetében jelenleg megoldott, hogy lényegében csak a multik adózzanak, és ha ezt fenn akarja tartani a kormány, akkor elég a jelenlegi extra elvonás mértékét emelni.
Az eltérő adóteher azonban már eddig sem eredményezte azt, hogy a magyar tulajdonú boltokban olcsóbban lehetett vásárolni, így erre ezután sem lehet számítani. Ahogy a hiteleknél, úgy itt is el lehet mondani, hogy ugyan nem a vásárlókra vetették ki az adót, de azt valamilyen mértékben velük fogják meg fizettetni a kasszáknál. Ez pedig senkinek sem hiányzik a már most is nagyon magas élelmiszerárak mellett.
Az energia- és távközlési cégeknek is ismerősek már a különadók, azonban az előbbiek helyzetében nagy változás állt be a 2000-es évek elejéhez képest. Az energiaszolgáltatók jelentős részt állami vagy magyar magánkézbe kerültek, és a rezsicsökkentés árkorlátja eleve korlátot szab az extraprofitnak sokuk esetében. A kormány tehát a különadóval részben magát, részben a nemzeti tőkét adóztatja most, ha azt mindenkire egyformán terheli az ágazatban. Az energiaipari cégek közül sokan a rezsicsökkentés és a benzinárstoppal már lényegében eleve extraadót fizetnek.
A távközlési szektorban mindeddig nem volt állami rezsicsökkentés, így itt inkább csak annyiban változott a helyzet az egy évtizeddel ezelőtti különadókhoz képest, hogy az ágazatban jelentős szereplővé vált a magyar nagytőke. Azt nem tudni egyelőre, hogy a kereskedelemhez hasonlóan a többi ágazatban is meg kívánja-e oldani valahogy a kormány a multik és a hazai tulajdonú cégek eltérő adóztatását. Mindenesetre ez a többi ágazatban sokkal nehezebbnek tűnik, hiszen a piac nagy cégei között ugyanúgy találni már magyar tulajdonút, mint multit.
Az egyetlen kakukktojásnak a légitársaságok számítanak. Ők ugyanis amellett, hogy nincsenek éppen rózsás helyzetben, tehát extraprofitot maximum szeretnének, nem is Magyarországon működnek, tehát a magyarországi utasforgalmukhoz kötődő bevételeik megsarcolására alighanem speciális módszert kell alkalmazni.
Az jelentős részt a megvalósítás módjától függ, hogy a különadókkal terhelt ágazatokban a vásárlókat és a fogyasztókat hogyan érintik majd ezek az elvonások. Ugyan a bejelentés az extraprofit elvonásáról szól, az eddigi gyakorlat alapján nem lenne meglepő, ha ezt a pénzt nem konkrétan a profit vonná el a kormány. A részleteket várhatóan a csütörtöki kormányinfó árulja el Gulyás Gergely miniszter. Ezek alapján lehet majd jobban kalkulálni.
Azt viszont látatlanban is ki lehet jelenteni, hogy olcsóbb biztos nem lesz a régi-új adóktól se a telefonszámla, se a hitel, se a repülőjegy
