Magyarországon a bruttó átlagbér 2022. februárban 546 000 forint volt. A KSH a munkaerőpiaci információi között az összes béradat átlagaként határozza meg az átlagkeresetet. Ezen felül azonban többféle bérfogalommal is találkozhatunk a mindennapokban, mint például a nettó, medián-, reál- vagy a minimálbér. Számba vettük ezeket, leírjuk a jelentésüket és azt is, mi a jelentőségük.
Bruttó átlagbér - nettó átlagbér
A statisztikákban leggyakrabban a bruttó átlagbér szerepel, és ami ennél is fontosabb: ez szerepel a munkaszerződésünkben is. Enélkül nem is köthet velünk érvényes munkaszerződést a munkaadónk. A bért később is csak közös megegyezéssel, írásban lehet módosítani. (Emelés esetén ezt pótolja az írásbeli közlés.) A bruttó bérből a munkavállalónak 33,5 százalék adót és járulékot kell fizetnie, amit a munkaadó általában levon a munkavállalótól, és annak bankszámlájára már csak a nettó bér érkezik meg.
2022 februárjában a bruttó átlagkereset a KSH adatai szerint 546 000 forint volt, a nettó átlagkereset viszont 363 090 forint volt. A bruttó kereset összegéből a nettót bárki kiszámolhatja a Bank360.hu bérkalkulátorával, amiben már a rá vonatkozó adókedvezményeket is figyelembe veheti, aminek az igénybe vételével már a munkáltatótól több bért kap havonta.
A munkaadó számára létezik egy bruttó-bruttó bér is, ugyanis van olyan közteher, amit a munkaadónak kell befizetnie a bruttó bér alapján. Ezt nem a munkaszerződésben szereplő bruttó bérből vonja le a munkadó, ezért abban nem is szerepel ez az összeg, azonban a munkáltatónak ez jelenti a dolgozója teljes költségét.
Sokan keresnek az átlagbérnél jóval kevesebbet
Magyarországon az átlagkereset dinamikusan növekszik, míg az átlag állampolgár gyakran úgy látja, hogy az ő jövedelme, közel sem növekszenek ilyen ütemben. Ezt részben az átlagbér és a mediánbér közötti különbség magyarázza.
Átlagkereset - medián kereset
A KSH által havonta közzétett átlagbér úgy jön ki, hogy az összes munkavállaló bérét összeadják, és elosztják azt a munkavállalók számával. Ehhez képest a medián keresetet úgy kalkulálják a statisztikusok, hogy az összes munkavállaló keresetét nagyság szerint sorba állítják, és a középső kereset lesz a medián kereset. A medián keresetnél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet.
Az átlagkeresetet jelentősen torzíthatja, ha viszonylag kevesen a többiekhez képest nagyon sokat keresnek, a medián közelebb van ahhoz, amit a legtöbb ember tapasztal a nettó keresetében. A bruttó medián kereset 2022 februárjában 376 300 forint volt, a Bank360.hu bérkalkulátora szerint, ennek a nettója 250 239 forint.
Reálkereset
Gyakori érzés, hogy a bankszámlára érkező nettó bér emelkedett ugyan, de a korábban megszokott dolgok megvásárlása után, a hó végére kevesebb pénz marad a bankszámlán, mint tavaly. A bruttó reálkereset 2022 januárjában 5,4 százalékkal volt magasabb mint 2021 januárjában, ami azt jelenti, hogy átlagosan ennyivel többet kerestünk az inflációnál.
A reálkereset tehát azt mutatja meg, hogy az inflációhoz képest hogyan alakultak a bérek. Ha jobban nőttek, akkor emelkedett a reálkereset, ha kevésbé, akkor csökkent. Természetesen a reálkeresetének alakulását mindenki maga is tudja ellenőrizni, ha összeveti a fizetésemelésének mértékét az inflációval.
Adókedvezmények
Nettó jövedelmet befolyásolják a különböző adó- és járulékkedvezmények, illetve -mentességeket. Ilyen lehet:
Utóbbi 2022-től él havi 433 700 forint összegű összevont adóalapba tartozó jövedelemhatárig (az e fölötti rész már adózik).
A bérjövedelem adókedvezményeit már a munkáltató is figyelembe veheti a nyilatkozatunk alapján, ebben az esetben már a havi utalást is így kapjuk. A másik lehetőség, hogy ezeket az éves szja bevallásban érvényesítjük.
Minimálbér és garantált bérminimum
A bérről általában szabadon egyezhet meg a munkaadó és munkavállaló. (A közalkalmazottak esetében a különböző szakmacsoportoknál, beosztásoknál a bért törvény szabályozza.) Van azonban egy olyan alsó határ, aminél a kereset nem lehet kevesebb. Ez a minimálbér és a garantált bérminimum. Ezt az összeget minden munkavállalónak meg kell kapnia.
Az összeg a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek egyezsége, ennek hiányában a kormány döntése alapján születik meg évente. A következő évi minimálbért és garantált bérminimumot mindig előre kihirdetik. A minimálbért végzettségtől függetlenül meg kell kapnia a dolgozónak, a garantált bérminimum legalább középfokú végzettség esetén jár.
A minimálbér nemcsak azokra számára lényeges, akik annyit keresnek. A mindekori minimálbérhez képest határoznak meg számos járadékot, állami juttatást. Ilyen például az álláskeresési járadék, a táppénz vagy a nagyszülői gyed.
Területi és szakmai különbségek
A bérnél sokat számít, hogy a munkavállaló Budapesten vagy kisebb településen dolgozik-e, nő-e vagy férfi, de leginkább az, hogy melyik szektorban dolgozik. Az alábbi tendenciák jellemzőek:
- A bruttó átlagkereset általában pénzügyi és biztosítási szektorban a legmagasabb, és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb.
- A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak esetében mintegy 20%-kal magasabb, mint a nők esetében
- Az átlagkereset a szellemi munkát végzők körében több mint 70%-kal magasabb, mint a fizikai munkát végzők esetében.
A bér jelentősége a hitelfelvételnél
A nettó jövedelmünk nem csak számunkra határozza meg, hogy meddig nyújtózkodhatunk. A takarónk hosszúságát ugyanis ez alapján számolják ki a bankok is a hitelfelvételnél. A jövedelemarányos törlesztési mutató (jtm) dönti el ugyanis, hogy a bérünkhöz képest a különböző kölcsöntípusoknál mekkora havi törlesztőrészletet vállalhatunk. A Bank360.hu bérkalkulátorának használatával azt is kiszámolhatod, hogy a nettó béred alapján mekkora hitelt kaphatsz a jtm szabályok alapján.
